Ha túlélem az estét, akkor meglesz a második tiszta napom. Ez semmi és minden egyszerre. Egy függőnek ugyanis minden használatmentes perc, óra, nap számít. A szer nélküli valóság az igazi. Viszont két árva nappal még nyilván nem vagyok nagy legény a gáton. Ennyi idő alatt még nem éreztem igazán erős…
Reggel 7:33. A kelések mindig kritikusak. Kábán fekszem az ágyban, hason, alattam a felgyűrődött lepedő ráncai, meg a kőkemény reggeli merevedésem. A fejemben pedig az előző esti pornós ámokfutásom emlékképei. Rohadt kanos vagyok, ki kéne verni. Csak egy gyors reggeli maszti, hogy lenyugodjak.…
A pornóra kényszeresen masztizó is egy drogos. Egy a heroinistával. Mások az eszközök és a cucc, de ugyanúgy using van és abusing. Vágy, elvonás, belövés, múlandó lebegés, majd megindul az újabb emelkedő, mely a hiány elviselhetetlen csúcsáig tart csak megint, ahonnan majd újra lezuhansz. Röhejesen…
Megvolt a második pakk is. Rövid, ütős. Egy dögös német milf, szőke hajjal, a fürdőszobában. Most már jóval kevesebb ejakulátum jött, mint elsőre. Egy a szennyesem közül kihalászott boxerrel törlöm le a hasamról. Ez a második kör még jobban lenyugtatott, kihúzta belőlem a maradék feszültséget is.…
Negyed óra sem telt el, mióta kiráztam, de már újabb "szúrást" akarok. Kúszik vissza a feszültség, a vágy. Magzatpózban fekszem. Idegesen csavargatom a lábujjam, összeszorítom a fogaim, nyál gyűlik a számban. Már most enyhén hugyoznom kell. Mindig ez van fap után. Valahogy gyorsabban összegyűlik…
Visszaestem. 2 mentes nap után. Most mentem el. Baromi jól esett. Lenyugtatott, ellazította a testemben és a lelkemben uralkodó feszültséget. Enyhén zúg a fülem, jóleső, könnyed köd ül az agyamon. Éber vagyok, gondtalan, kellemesen üres. Itt vagyok a jelenben, a csendben, a sötétben. Végre kész…
Hát ide jutottam. És ide jutottál te is valahogy, olvasó. Légy üdvözölve!
Egy huszonéves egyetemista srác vagyok. Függő. A drogom: pornográfia.
Hogy miért vagyok függő? Mert hosszú évek óta nem tudok lemondani a pornóról. Szinte minden nap fogyasztom, ha pedig abbahagyom, akkor szenvedi kezdek és…
