Álmodtál már pornóval?

Én igen. Az utóbbi hónapban kétszer is. Az első alkalommal csak homályos képek maradtak meg ébredés után. Arra emlékszem, hogy egy felnőtt oldalt böngésztem. Tekertem lefelé a találatok között. Merevedéssel és vágy érzésével ébredtem, de könnyedén túltettem magam az élményen, nem igazán gyakorolt rám mély hatást.

A második alkalom ma reggel volt, úgyhogy friss az élmény. Álmomban egy idegen nő telefonját találtam meg, amihez természetesen tudtam a jelszót. A telefon feloldása után rögtön a fotóalbumban találtam magam és a képek között kezdtem kutatni. Természetesen egy rakás erotikus képet találtam a nőről.

Ebből az álomból már húzósabb volt az ébredés. Totál be voltam gerjedve és hetek óta először éreztem jelentős vágyat egy pornós masztira. A kívánósság egészen délutánig velem maradt. Fogékonyabb voltam a vizuális ingerekre az utcán, szexről, pornóról fantáziáltam. (A barátnőmtől távol voltam a hétvégén.) Kora délután elkezdtem női fehérneműs képeket nézegetni, ami öreg hiba, ha tiszta akarsz maradni. A böngészés kb. 15 percig tartott és egészen addig fajult, hogy néhány képen, gif-en már női és férfi nemi szerv is megjelent együtt, fedetlenül. Ekkor letettem a telefont és 1-2 óra elteltével maszturbáltam egyet. Szóval bizonyos értelemben visszaestem… Nem volt felnőtt oldal, nem volt konkrét videó, és nem is csaptam ki közben, de erotikus és pornográf tartalmakat néztem a neten. Ennyit a kínos részletekről…

Ha mindez nem történik meg, akkor ma tiszta lelkiismerettel állíthatnám, hogy 43 napja nem néztem pornográf tartalmat a neten. Viszont sajnos megestek a fentiek. Ennek ellenére mégsem kukázom ezt a 43 napot, nem nullázom a számlálóm. Egyszerűen nem lehetek ilyen kegyetlen magammal. Elnéző leszek, szemet hunyok és tovább számlálom a napokat. De ezt a 43-ast nem felejtem.

Azt vettem észre, hogy mióta rendszeresen szeretkezek a barátnőmmel, a szexuális étvágyam is visszatért és a régi erejével önt el a kielégülés utáni vágy a nap bármely szakaszában. Ez jó érzés, mert egészséges, erős férfinak érzem magam tőle, de egyúttal a pornófogyasztásba való visszaesésem esélyét is megnöveli. Szóval résen leszek. Nem nézek pornográf tartalmakat és nem maszturbálok össze-vissza. Továbbra is minimális szinten szeretném tartani az önkielégítés gyakoriságát. Így ugyanis sokkal erősebbnek és energikusabbnak érzem magam napközben és a barátnőmmel való együttlét is elképesztően csodás élmény.

Peace, Cleanliness and Love.

24 napja nem néztem pornót. Ha a pornóra gondolok, valami távoli emlék sejlik fel bennem. Képtelen lennék most megnyitni egy felnőtt oldalt. Úgy érezném, hogy elárulom magam. Pedig biztosan felizgatna a dolog és ki is tudnám csapni rá. De ezt valahogy minden sejtem ellenzi. Nem kell az erotikus trash horror, amit egy pornóoldal zúdítana az agyamba. Nem kell az órákig tartó élvezkedés, a végtelen mennyiségű, izgatóbbnál izgatóbb jelenetek áradata. Nem kell a kibaszott hullámvasút, ami magával tép, kiégeti az agyam, aztán visszalök a valóságba. Nincs szükségem erre az extrém élményre. Harmóniát akarok, nyugalmat, tiszta elmét.

Lassan három hete randizok egy lánnyal. Egy kibontakozó kapcsolat számomra szintén hullámvasút. Csak sokkal igazibb. Emberibb léptékű. Már több mint egy éve nem jártam senkivel, úgyhogy eléggé elszoktam mindattól, ami egy párkapcsolattal jár. Nem fogok hazudni, számomra egy kapcsolat sosem tiszta élvezet. Legalább a fele szenvedés, kétség, tipródás, félelem. Bízni tudni. Elhinni, hogy szeret. Elfogadni Őt. Elfogadni Magamat. Nem birtokolni. Nem birtokolva lenni. Elválni, aztán újra felvenni a fonalat. Folyton csak várni, várni, várni... Aztán megkapni mindent, amit vártál és elfogadni úgy, ahogy éppen alakul. Ezek számomra óriási megpróbáltatások. Annyira nagyok, hogy néha úgy érzem, mindent eldobnék, hogy újra magányos lehessek és csak a saját unalmas életemre kelljen ügyelnem. Néha úgy érzem, hogy felgyulladok, megfulladok, sírni fogok. Hogy agyonnyom az újdonságok súlya.

Egy ismeretlennel együtt lenni. Lassan araszolni a megismerés felé és közben rájönni, hogy magamat sem ismerem eléggé. Megválaszolhatatlannak tűnő kérdések tucatjaival találkozni. Idegtépő folyamat. De azt hiszem, hogy nem adnám oda semmiért. Mert az emberi élet középpontjában a kapcsolódás és a szeretet áll. Ez a legigazibb. A legtöbb, amit kaphatok és adhatok. Csak meg kell tanulnom élni vele.

Az „Egy pornófüggő vallomásai” egy 2008-ban megjelent angol áldokumentumfilm, Duncan Christie rendezésében. A főszereplő, Mark Tobias, súlyos pornófüggősége miatt már elvesztette a munkáját, a feleségét és kevés választja el a börtönbe kerüléstől. Úgy dönt, hogy felveszi a harcot a függőségével és helyrehozza az életét. Küzdelmeit egy kis stáb követi végig.

Vicces, szerethető és szívmelengető, egyúttal fájdalmasan őszinte történet. Mindenkinek ajánlom, aki érintett, vagy érdeklődik a pornófüggőség témájában. Youtube-on megtalálható a teljes film angolul.

(Figyelem: a film helyenként pornográf képsorokat tartalmaz. Leszokni kívánóknak csak saját felelősségre!)

Tíz napja nem néztem pornográf tartalmat a neten! Persze erotikus tartalmakba rendszeresen belefutottam netezés közben, de sosem időztem el rajtuk és nem is csaptam ki rájuk. E tíz nap alatt mindössze kétszer nyúltam magamhoz, ezt is csak az elején.

Hogy miért sikerült most ennyi időt kibírnom? Egyszerűen nem jött a vágy. Nem igényeltem. Nem is igazán értem, hogy miért... És ahogy teltek a napok, egyre távolabb kerültek az elmémbe beégett csábító képek. Egyre mélyebbre süllyedtek, rájuk rakódtak és elfedték őket azok a dolgok, amik mostanában igazán foglalkoztatnak.

Elkezdődött az egyetem, ami teljesen lekötötte a figyelmemet. Órák után mindig fáradtan érek haza, plusz sportolni is újra elkezdtem, úgyhogy nem igazán marad felesleges energiám. Emellett a tesómmal lakok együtt, úgyhogy esténként sem vagyok egyedül, nincsenek meg azok a magányos, unalmas egyedüllétek, amikor az anyagra gondolhatnék. De, ami a legfontosabb: körülbelül egy hete megismertem egy gyönyörű lányt! Már háromszor randiztunk és elég jól mennek a dolgok. Mióta egymásra találtunk, konkrétan sosem gondolok a pornóra. Néha persze eszembe jut, de hidegen hagy, semmilyen vágyat nem ébreszt bennem. Amint elkezdtem vele beszélgetni, automatikusan kizártam a pornóra maszturbálás lehetőségét. Egyszerűen nem akartam és nem akarom egy csepp csodálatomat, vágyamat, szexuális energiámat sem másnak szentelni, csak Neki.

Ma feküdtünk le egymással először és ez csak megerősített abban, hogy semmi szükségem a pornóra. Az igazi együttlét és a pornóra maszturbálás ég és föld, és én az eget választom. A pornóra való rendszeres maszturbálás a magányos, elveszett emberek sportja. Én is ilyen voltam ezen a nyáron. Nem fogok hazudni, most sem vagyok sokkal több és jobb ember. A legtöbb problémám még mindig megvan, a pornófogyasztás pedig, úgy gondolom, korántsem tűnt el véglegesen az életemből. A visszaesés lehetősége sosem kizárt. Pontosan amiatt, amit még a blogom elején írtam: a pornó egy hiányzó darabot pótol a függőben. Ezt a tátongó űrt elkezdheti betölteni valami más is. Az egyetem rohanása, egy új kapcsolat, vagy egy nagy fordulat az életedben. De alapvetően ezek is csak pótlékok. Persze képesek lehetnek sokkal jobban illeszkedni lelkünk kirakósába, mint a pornó, és ténylegesen gyógyíthatják is a sebeinket. De a bennünk tátongó űrt elsősorban nekünk magunknak kell tudnunk betölteni, saját erőből. Segítséget persze mindig jó szerezni ehhez. De ha csak egy újabb pótlékkal, egy újabb függőség kialakulása árán tudjuk betapasztani a lyukat, akkor nem kerültünk előrébb. Abból csak munkafüggőség, kapcsolatfüggőség stb. alakul ki. 

Ha találsz valakit, aki figyel rád, szeret és a szexuális vágyaidat is kiélheted vele, az csodálatos. De mi van akkor, ha eltűnik ez a személy az életedből? Akkor megint magányos és üres leszel és újra ütni kezded magad. Kivéve, ha kellő energiát befektetve képes vagy jobban megismerni magad és a gyenge pontjaid. Ha ezeket elfogadod és alaposan megdolgozod magadban, akkor képes lehetsz megállni a saját lábadon is, a pornóra való újabb rákattanás nélkül.

Nekem ez a célom és jelenleg bizakodó vagyok.

Megdöbbentő adatokat olvastam arról, hogy a gyerekek manapság milyen korán kapcsolatba kerülnek az internetes pornográfiával. De nem is csak a máról kell beszélni. Már tíz évvel ezelőtt is akárki böngészhetett felnőtt oldalakat anélkül, hogy bárki is kérdőre vonta volna az életkorát. Én körülbelül kilenc éves lehettem, amikor először láttam pornóvideót. Mire megvehettem az első söröm, vagy az első csomag cigimet, már harcedzett veteránnak számítottam a netes pornó világában. Így volt ez a legtöbb barátommal is. Bioszt még nem is tanultunk, alig ismertük az emberi test működését, a szerelemről és a párkapcsolatokról meg csak tündérmeséket hallottunk, de kentük-vágtuk, hogy mi megy a pornóban. Legalábbis azt hittük.

Miért van ez így? Miért teszi ezt lehetővé a társadalom a kiskorúak számára? Lehetséges lenne ezen bárhogy is változtatni? Mi ennek az akadálya? Ilyesmiken gondolkoztam mostanában és annak jártam egy kicsit utána, hogy hogyan lehetne korlátozni a kiskorúak pornográf tartalmakhoz való hozzáférését.

Mi védi a kiskorú internethasználókat a felnőtt tartalmakkal szemben? Egyrészt az oldalak saját szabályai. Bizonyos oldalak nem tolerálják, vagy kifejezetten tiltják a pornográf tartalmak feltöltését. (Más oldalak megtűrik őket, megint mások pedig kifejezetten ezek terjesztésére jöttek létre.) Aztán ott van az a bizonyos „18 karikás figyelmeztetés” a felnőtt tartalmat megjelenítő oldalak kapujában. Valljuk be, ez nevetséges próbálkozás bárki megállítására. Bár már az is értékelendő, hogy egyesek legalább kiteszik a jelzést... Ezen kívül beállíthatunk otthonainkban biztonságos keresést, különböző gyermekbarát szűrőket, pornóblokkolókat. És számíthat még valamit a nagykorúak felügyelete is internethasználat közben (bár ez bizonyos életkor felett konkrétan lehetetlen). Mindezek sajnos korántsem nyújthatnak teljes körű védelmet a felnőtt tartalmakkal szemben. Ha valaki pornót akar nézni, az úgyis meg fogja találni a módját.

Be lehetne úgy szabályozni a világhálót, hogy a pornográf tartalmak elérhetetlenek legyenek bizonyos életkor alatt? Nagy-Britanniában már eljátszottak a gondolattal. Tervezetük arra kötelezte volna a fogyasztókat, hogy regisztráljanak és bankkártyával, útlevéllel vagy jogosítvánnyal igazolják nagykorúságukat. A szabályozás végül adatvédelmi aggályok miatt nem lépett életbe, hiszen a rendszer óriási mennyiségű érzékeny személyes adatot bízott volna a szolgáltatókra és a korhatárellenőrzést végző cégekre. Attól tartottak, hogy hackerek törik majd fel a felnőtt oldalak adatbázisait és a megszerzett személyes adatokat zsarolásra használják fel.

Lehet, hogy naiv vagyok, de én speciel nem értem, hogy miért ne lehetne egy ilyen rendszert úgy kidolgozni, hogy azért legalább annyira hackerbiztos legyen, mint egy facebook profil, vagy egy online bankszámla. Egy átlag polgárnak nemigen kell attól tartania, hogy profi kalózok fogják feltörni a privát adatait. Elég biztos adatvédelmi intézkedések léteznek manapság, és ha a pénzügyeinket merjük online intézni, akkor abban is bízhatnánk, hogy a pornófogyasztási szokásaink sem fognak illetéktelenek kezébe kerülni. Persze nyilván van az a hacker, aki bármit feltör, és ha egy emberrel igazán ki akarnak szúrni, vagy be akarják mocskolni, akkor azt előbb-utóbb el is fogják érni. Dehát istenem, naponta emberek milliói böngésznek pornó után az interneten, teljesen védtelenül. Vállalják a vírusok, az adathalászok és az internetes zsarolók jelentette kockázatot. Miért lenne veszélyesebb, ha egy profi rendszert dolgoznának ki a pornófogyasztási adatok védelmére? Én azért nem engedném el olyan könnyen a britek ötletét…

Természetesen az Egyesült Királyságban felvetett területalapú, életkorhoz kötött szabályozás is megkerülhető, ha egy kiskorú igazán eltökélt. Egyrészt a belépéshez felhasználhatja a nagykorú rokonaitól, ismerőseitől megszerzett adatokat. (De azért egy speciális jelszót már csak nem lenne olyan könnyű megszerezni apucitól…) Másrészt azoknak az országoknak a lakói, ahol bevezetnének egy ilyen rendszert, külföldi IP-címre való átváltással könnyedén kicselezhetnék a területalapú szabályozásokat. Ehhez csak VPN szükséges, aminek a lényege, hogy helyettesíti a valódi IP-címet egy alternatívval a VPN adatbázisból, így máris elérhetővé válik bármelyik weboldal.

Nyilvánvalóan képtelenség lenne elérni, hogy minden felnőtt tartalom csak olyan felületekről legyen elérhető, amiket életkorhoz kötött belépési rendszer véd. Egy olyan masszát, mint a világháló, képtelenség központilag ennyire kordában tartani. Ez még annál is milliószor irreálisabb elvárás, mint ha azt akarnánk maradéktalanul megvalósítani, hogy a dohánytermékek vásárlása csakis nagykorúak számára, és csakis az állam által ellenőrzött dohányboltokban legyen lehetséges. Azt már bebizonyította a történelem, hogy ha egy fogyasztási cikket felülről akarnak tiltani, vagy bizonyos közösségeknek elérhetetlenné tenni, az nem igazán vezet jóra (lásd: szesztilalom az Egyesült Államokban). De a legnépszerűbb, legnagyobb adatforgalmat lebonyolító felnőtt oldalakat, úgy gondolom, lehetne és kéne is erősebben szabályozni felülről.

Egyelőre tehát eléggé úgy tűnik, hogy a pornóhozzáférés nem szabályozható hatékonyan. Milyen lehetőségek vannak a társadalom kezében, amikkel védeni lehetne a kiskorúakat? Egyrészt szabályozhatnák a pornóközvetítő oldalakon megjelenő tartalmakat, hogy az elérhető anyagok kevésbé legyenek veszélyesek a fogyasztókra és nem mellesleg a pornóiparban dolgozókra (például erőszakot, kiskorúakat, vérfertőzést megjelenítő videók tiltása). Ezt a nagy, kommersz oldalak esetében ki lehetne vitelezni. De ne legyünk naivak, az internet mélyebb bugyrait nem lehet megtisztítani még a legdurvább tartalmaktól sem.

Aztán ott van még a szülők felelőssége. Sokat lehetne arról vitatkozni, hogy mennyire számonkérhetők ők azügyben, hogy a gyermekeik hogyan viszonyulnak a pornográfiához. Az biztos, hogy kulcsszerepet játszanak abban, hogy a kiskorúak mennyire kitettek bármilyen külvilágból származó veszélyforrással szemben.  Egyrészt, megfelelő szocializációval elérhető lenne, hogy minél kisebb eséllyel váljon egy kiskorú pornófogyasztóvá, még kevésbé pornófüggővé. Ehhez arra van szükség, hogy megértsük, milyen tényezők növelik annak az esélyét, hogy valaki rendszeresen és abúzusszerűen kezdjen pornót fogyasztani. Egy függőséggel szemben csak akkor lehet prevenciót kidolgozni, ha ismerjük a hajlamosító tényezőket.  

Megfelelő neveléssel azt is el lehetne érni, hogy ha már felnőtt oldalakat látogat valaki, akkor tisztában legyen azzal, hogy az ott elérhető tartalmak korántsem mind valósághűek és elfogadhatóak. Hogy a pornográfia címszó alatt futó képek és videók gyakran kimerítik a bántalmazás és a bűncselekmény fogalmait, és hogy ezek fogyasztása káros hatással lehet a személyiségre. Ugyanúgy, mint az alkohol és a marihuána használata, a pornófogyasztás is történhet viszonylag kulturáltabb keretek között, úgy, hogy a lehető legkevesebb személy sérüljön miatta.  A használat esélyét képtelenség kizárni, a minél biztonságosabb és felelősebb fogyasztásra viszont már egészen fiatal kortól kezdve szocializálni, edukálni lehet a kiskorúakat.

Ehhez nyilván megfelelő kommunikációra lenne szükség a kiskorúak és a felnőttek között. A szülőnek kötelessége lenne megkezdeni a párbeszédet gyermekével a szexualitásról és ehhez kapcsolódóan a pornográfiáról, amint az potenciálisan fogyasztóvá válhat. Ebben az oktatási intézmények szerepe is kulcsfontosságú lenne. Életem legnagyobb részét közoktatásban töltöttem, de ezalatt szinte senki sem beszélt a pornográfiáról, a veszélyeiről pedig pláne nem. Ez részben természetes, mert tabutémáról van szó. Még normális szexuális felvilágosítást sem igazán tudnak nyújtani az iskolák. De valahogy azért azt is megértük, hogy léteznek kiskorúaknak szánt drogprevenciós programok, pedig a szerhasználat sem egy kellemes téma. Akkor miért nem lehet egy olyan fontos társadalmi jelenséggel is elkezdeni foglalkozni az oktatási intézmények falain belül, mint a pornófogyasztás?

Biztos nem lenne könnyű feladat „felelős pornófogyasztásra” oktatni gyerekeket. Még maga a kifejezés is röhejesen hangzik. De inkább hagyjuk, hogy minden tizenéves egyedül, teljesen kiszolgáltatva szembesüljön azzal, ami egy felnőtt oldalon várja? Jó az, ha valaki az első párkapcsolatában szembesül azzal, hogy amit a neten „tanult”, az a valóságban, egy valódi partnerrel nem oké? Meg kell-e várni, hogy valaki 30 évesen, a pornófüggősége miatt tönkrement élettel, utolsó reménységből forduljon végre szakemberhez? Szerintem nem. Épp ezért nagyon fontos lenne kiskamasz kortól kezdve elkezdeni a gyerekek felvértezését a pornográfia veszélyeivel szemben.

Arról külön vitát lehetne nyitni, hogy van-e értelme bárhogy is szabályozni a kiskorúak pornográfiához való hozzáférését. Pláne manapság, mikor a pornó szinte a pszichoszexuális fejlődésünk alapelemévé vált… A teljes tiltás se nem kivitelezhető, se nem célravezető. Ha elvesszük a választás lehetőségét, azzal nem érünk el semmit. A helyes választásban viszont a felnőtt társadalomnak kötelessége lenne segíteni a kiskorúakat. Manapság, mikor a zsebünkben hordunk egy olyan lebilincselő és erős hatású „szert”, mint a netes pornó, el kellene kezdenünk aktívabban foglalkozni mindennek a következményeivel és veszélyeivel. Mert ha egy élvezeti cikket nem tudunk felelősen, mértékkel fogyasztani, akkor könnyedén méreggé válhat az életünkben.

Mivel a legradikálisabb leszokási módszer, azaz a teljes PMO (pornó, maszturbáció, orgazmus)- mentesség megtartása számomra mindig kudarccal végződik, így új stratégiát találtam ki, ami kevésbé szigorú, de szintén hatékony lehet. A pornográf tartalmakat továbbra is tilosnak fogom kezelni, a pornómentes önkielégítésnek viszont kétnaponta meghagyom a lehetőségét. Úgy gondolom, hogy alapvetően a pornó a problémám. A maszturbáció önmagában, pornó nélkül, nem jellemző rám. Pornó hiányában ritkábban és sokkal kevesebb ideig foglalkozok önkielégítéssel. Egyszerűen nem olyan buli, mint netes anyagra. Ezzel az új próbamódszerrel elkezdem leszoktatni az agyam a szupererős pornográf ingerekről és a magamhoz nyúlásban is önfegyelmet gyakorlok. A minden második napi önkielégítés lehetőségének fenttartásával az a célom, hogy annak az esélye csökkenjen, hogy kínomban újra felnőtt tartalomhoz nyúljak. Ha rám jön az inger, két napig bírnom kell, de ha ez az idő lejár, akkor sem nyúlhatok pornóhoz, csak önmagamhoz. Úgy gondolom, ez kezdeti célnak reálisabb és teljesíthetőbb, fokozatosan pedig emelni lehet a nehézségi szintet, a PMO-mentes napok számát.

Ezen kívül pedig erősen gondolkozok rajta, hogy anonim függők csoportjába kezdjek járni. Már találtam is egy pornó és szexfüggő csoportot, akik hetente tartanak gyűlést, amiken bárki részt vehet. Így meglenne a külső támogatóerő is, kevésbé érezném magam egyedül a harcban. 

Mióta 4 napos tisztaság után újra a cucchoz nyúltam, nem volt tiszta napom. Újra ráéreztem és rákaptam a pornó ízére. Nem fogok hazudni, nagyon hiányzott, és élvezem, hogy újra és újra felülhetek az online pornó hullámvasútjára.

A visszaesés elég szívás, mert nálam mindig egyfajta minden mindegy állapot követi, melynek az a lényege, hogy ha már egyszer cuccoztam, akkor cuccozok többször is, hisz úgyis elcsesztem. Majd később visszatérek a leszokásra. Egyszerre bánom, hogy elbuktam és élvezem, hogy újra a függőségem mocskában fetrenghetek. Ebbe az állapotba sajnos hosszú időre bele lehet ragadni, megtörni pedig nagyon nehéz. Ilyenkor ugyanis sosem érzek magamban elég erőt és motivációt ahhoz, hogy elkezdjem újra megtartóztatni magam. Hiába vagyok tisztában racionális érvek tucatjaival a leszokás mellett és a pornó ellen, az őszinte szándék és a vasakarat hiányzik.

Szóval most erre a helyzetre fogok megoldást keresni. Át kell gondolnom a céljaim és azt, hogy hogyan érhetem el őket.

"A pornográfia nyíltan testi tartalmú írás, kép, film, vagy egyéb alkotás, mely a nemi életet vagy nemi szerveket durva célzatossággal, szemérmetlenül mutatja be. A pornográfia a szex egy sajátos ábrázolását jelenti. A valódi szex nem olyan, mint amit a pornó mutat."

Mit utálok a pornóban?

Ezt a kérdést optimális most, a visszaesésem után kiveséznem. Szóval:

1. Sosem elég belőle. Az internet az erotika Mekkája, a pornófüggők Kánaánja. Vég nélkül kereshetsz és kattinthatsz, minden a tiéd. Mindegy, hogy mire buksz, megkapod. Jó ez? Persze, rohadt tuti! De ha jobban odafigyelek magamra pornófogyasztás közben, akkor észreveszek egy ijesztő érzést, valahol belül, mélyebben. Egy csillapíthatatlan, szinte őrjöngő mohóságot. Az énem primitív, állati minősége ez, egy ősi ösztönlény, ami totál begőzöl a pornótól. Túlingerelt, hiperszenzitív kéjenccé válik, aki órákig tartó ámokfutásokat rendez a pornográfia világában, aztán, az utolsó orgazmus után, kimerülten rogy a földre. Nemsokára azonban már újra azon agyal, hogy mit láthat még, mi lesz a következő keresés. Ha egyszer rákapsz a pornó ízére, sosem fogod megunni. Meg tudsz csömörleni egy időre, de aztán újra vissza fogsz térni a fogyasztáshoz.

2. Testileg, lelkileg kimerít. Ha ütöm magam mondjuk két órán keresztül, akkor olyan leszek, mint a mosott szar. Sajognak az izmaim, ég a szemem, az agyam pedig szét van csapva, mint egy zárlatos kenyérpirító. Félreértés ne essék, számomra ez korántsem rossz érzés, viszont hosszú távon eléggé megvisel. Jelentősen csökkenti például az alvással töltött óráim számát, de a sportolástól is rendesen elveszi a kedvem. Nem tesz jót az aktivitási szintemnek.

3. Beszennyezi az elmém. El kell ismerni, a mai felnőtt filmek eléggé csúcsra járatják a szórakoztatást. Pornófogyasztás során rendkívül intenzív képekkel telik meg az agyam. Ezeknek a képeknek a jelentős része gyönyört kelt bennem, hiszen alapvetően én választom, hogy mit szeretnék látni. Viszont olyan képeket is az elmémbe juttat, amiket sosem akartam látni, amik korántsem felelnek meg az ízlésemnek, amik sokkolóak, undorítóak, felzaklatnak. Pornót nézni körülbelül olyan intenzív audiovizuális élmény, mintha nonstop horrorfilmeket darálnék. De inkább intenzívebb. A szelektálatlanul memóriámba égett képek pedig sokszor flashback-ek formájában kísértenek. A világ, amit egy felnőtt oldal tár elém, valójában igen távol áll az ideálistól és kellemestől. Erkölcstelen, extrém, durva, szívtelen, kegyetlen, nyomasztó. Pedig sosem keresek célzottan erőszakos anyagokat…

4. Szemben áll a neveltetésemmel, az elveimmel. Amit a pornográf netes tartalmak képviselnek, az alapvetően szembe megy mindennel, amit eddig nevelés címszó alatt kaptam, és a saját, önálló értékrendemmel is. Nem ítélem el csuklóból a pornográfia minden formáját, szenteskedni pedig igazán nem szeretnék. A pornóipart és a felnőtt oldalakon található tartalmak jelentős részét viszont károsnak tartom és ellenzem. Nem gondolom, hogy az intim együttlét arról szólna, amit a futószalagon gyártott pornófilmek közvetítenek. Az, hogy a rabja vagyok annak, amit nem tartok helyesnek, bűntudattal, szégyenérzettel, szorongással tölt el. Pornófogyasztás után gyakran mocskosnak érzem magam, szó szerint és átvitt értelemben is. Önmagam szemében is lealacsonyodok a függőségem által, hát még a számomra fontos emberek előtt hogy szégyellem magam emiatt… Talán a szemkontaktus-tartási problémáim és a túlzott szégyellőségem is részben emiatt alakultak ki. A cuccozástól „mocskosan” nem kellemes emberek közé menni…

5. Rombolja az önértékelésem. Ez a fentebb leírtakból nyilvánvalóan következik. Emellett önmagammal és az ellenkező nemmel szemben is irreális elvárásokat támaszt (pl. fizikai tökéletesség, szexuális „teljesítmény”). Az identitásomnak egy fontos összetevőjét, azt, hogy egy egészséges, életerős, kompetens férfi vagyok, ingatja meg alapjaiban.

6. Időrabló. Hát, ja, kicsapással rengeteg időt el lehet ütni. Úgy repül az idő közben, hogy észre sem veszem. Megnyitok egy videót fél tízkor és olyan gyorsan éjfél lesz, mintha egy óra sem telt volna el. Még sosem számoltam össze, hogy mennyi időt töltök egy héten cuccozással, de biztos hat óra felett van. Mennyivel hasznosabban is tölthetném ezeket az órákat! Például pihentető alvással…

7. Hazugságra, titkolózásra, bujkálásra kényszerít. Ezek nálam általában apró kis lódítások. Felhív valaki telefonon és megkérdi, hogy mit csinálok. Nyilván nem mondhatom, hogy „hát, már két órája rejszolok pornóra, és te hogy vagy?”. Vagy máskor kamuzok valami aprót a tesóknak, hogy jusson egy kis időm cuccozni. Vagy este beadom, hogy „fáradt vagyok, megyek aludni, jóéjszakát”, aztán hajnali egyig ütöm magam. És bizony sokszor magamnak is hazudok a pornó miatt. Apróságok, de akkor is szarabb embernek érzem magam tőlük.

Arcpirító belegondolni, hogy lehetnek családok, ahol akár három generáció is aktív pornófogyasztó egyszerre, egymás tudta nélkül. Hiszen mindenkinek ott van a saját bejáratú kütyüje, amin három kattintással eljuthat egy felnőtt oldalra. Csak azt érdemes tudnia mindenkinek, hogy mi a privát böngésző és hogyan kell törölni az előzményeket! A hűtlenség fogalma pedig egészen új irányokba bővülhet. Minek szeretőt tartani, ha egy kis pornóval több tucat elsőosztályú „játszótársat” szerezhet az ember?

8. Kihozza belőlem a legrosszabbat. Egy hajnalba nyúló recskaparti után elég gyűrött tudok lenni. Plusz a pornó amúgy is megbolygatja a hangulatomat, meg az örömre való képességemet. Szóval igen, gyakran emiatt vagyok szúrósabb a kelleténél.

9. Bemocskolja a nőkről, a párkapcsolatokról, szexről kialakult képem. Az, hogy élvezem, amit egy felnőtt videóban látok, korántsem jelenti azt, hogy egy valós intim együttlétben is elfogadhatónak tartom a pornófilmek által megjelenített viselkedéseket. Nagyon sok videó tartalmának semmi keresnivalója sem lenne az én hálószobámban, párkapcsolatomban. Mégis látom őket, bekúsznak ezek a képek a fejembe és ezzel együtt az intim kapcsolataimba is. Másrészt a pornóval túlingerelt elme nem úgy tekint a nőkre, ahogy kellene. Megszerzendő, kihasználandó húsdarabnak fogja fel őket. Én pedig nem szeretnék így gondolni senkire sem.

10. Rontja az esélyeim az ellenkező nemnél. Mivel összességében rombolja az énképem, az önbizalmam és az ellenkező nemmel szembeni attitűdömet is negatívan befolyásolja, sokkal kisebb annak az esélye, hogy gyümölcsöző párkapcsolatom legyen, vagy általánosságban annak, hogy a környezetemben élő nőkkel pozitív interakcióim, jó viszonyom legyen.

11. Megöli az örömeimet, depresszióssá tesz. A pornófüggő egy extrém dopamin hullámvasúton utazik. A pornóval elért orgazmusok szinte kiégetik, zárlatossá teszik az agyam. Egy ilyen agy nehezen örül, lelkesedik a mindennapokért.

Összességében úgy érzem, mintha a pornó egy nagyon rossz barátom lenne, aki már időtlen idők óta velem van. Nem tudom lerázni, de tolerálni sem. Igazi se veled, se nélküled kapcsolat a miénk.